Amikor Istent dicsőítjük, formálódunk. Fokról-fokra ahhoz az istenarchoz kezdünk el hasonlítani, amelyet – Reményik Sándor képiségével élve – már talán egészen mélyre eltemettünk, sok-sok réteggel lejjebb. Az összes álarcunk, minden maszkunk lehull rólunk. Fedetlen arccal állhatunk a minket alkotó előtt. A Frigyláda elveszett, de lett helyette egy új Igaz, ez a szemlélésünk még nem tökéletesen … Bővebben: Fedetlen arccal
A beágyazáshoz másoljuk és illesszük ezt az URL címet a WordPress honlapba
A beágyazáshoz másoljuk és illesszük ezt a kódot a honlapunkba