A huszadik század nem bánt kesztyűs kézzel az épített örökséggel. A világháborúk, a gazdasági válságok, a forradalmak, a politikai ideológiák vagy az emberi hanyagság következtében számos értékes és városképet befolyásoló épület veszett el a fővárosban. Cikksorozatomban ezeket a rég elfeledett épületeket kutatom fel archív fényképek segítségével.
A mai Széchenyi rakpart eklektikus palotasorának közepén kitűnik egy épület, amely stílusában nagyon nem illik a többi közé. Pedig a telken a svájci származású vasöntőmester, a magyar nehézipar megteremtője, Ganz Ábrahám párját ritkító bérpalotája állt egykor. Ganz Ábrahám nemzetközi hírnevét az 1855-ös párizsi világkiállításon alapozta meg, ahol egy több millió kilométert futott kéregöntésű vasúti kereket mutatott be, amely úgy nézett ki, mintha új lett volna. A kéregöntésű vasúti kerék eredetileg nem Ganz-szabadalom volt, de ő fejlesztette tovább. Az újítás lényege abban állt, hogy egy speciális anyagot kentek az öntőforma szélére, amely miatt a kerék külső pereme erősebb és keményebb lett mint a belseje, így egyfajta kéreg jött létre. A vasúti kerék így egyszerre volt valamennyire rugalmas és kemény. Ezek után a Ganz-féle Vasöntöde és Gépgyár Európa számos vasúttársaságának szállított kéregöntésű vasúti kereket.
Ganz Ábrahám, a hazai nehézipar úttörője. (Forrás: Wikipedia)
A Ganz-féle kéregöntésű vasúti kerék. (Forrás: MMKM)
A nemzetközi hírnevet szerzett Ganz Ábrahámot gróf Károlyi István felkérte, hogy az újonnan épülő fóti kastélya vasszerkezeteit készítse el. A felmérésre maga a gyártulajdonos ment el. Ganz itt ismerkedett meg a kor legjobban foglalkoztatott építészével, Ybl Miklóssal, akit hamarosan megbízott, hogy tervezze meg a pesti Duna partra szánt új bérházát. A ház 1862 és 1864 között épült fel az Akadémia utca 8. szám alatti telken. Egyes vélemények szerint Ybl mester a bécsi Ringstrasse, különösen a Schiller tér környéki bérházak mintáját követte az épület tervezésekor.
hirdetés
Az Ybl Miklós által tervezett Ganz-bérpalota. (Forrás: www.ybl.bparchiv.hu)
A bérház egy téglalap alakú telken állt a Magyar Tudományos Akadémia mögött egy utcányira, így a homlokzat és a párkánymagasság kialakításában figyelembe kellett venni a tekintélyes szomszédot. Yblnek sikerült megtalálnia az arany középutat: a ház nem hivalkodó, ugyanakkor nem is kelt szegényes benyomást. A sarkokon elhelyezett rizalitokat, illetve a homlokzat középtengelyét erkélyek hangsúlyozták az első és a második emeleten.
A varázslatos szépségű főbejárat, amelynek kovácsolt és öntött vas betétei az építtetőt dicsőítik. (Forrás: www.ybl.bparchiv.hu)
A három utcára tekintő négyemeletes eklektikus stílusú épület főbejárata a Széchenyi utcából nyílt, díszes öntöttvas kapuja utalt az építtető munkásságára. A főbejárat két oldalán a kisebb kapuk mögötti lépcsők a pincébe vezettek. A kapualj három öntöttvas oszloppal alátámasztott elegáns térbe vezetett, ahonnan balra háromkarú lépcső vezetett az emeletekre. A téglalap alakú udvar függőfolyosóit öntöttvas oszlopok tartották, amelyek szintén a Ganz gyárban készültek. Érdekesség, hogy a magyar építészek között elsőként Ybl Miklós használta az öntöttvasat lépcsőházak, folyosók tartószerkezetében és boltívek kiváltásában.
A bérház pinceszintjének különlegessége: az „Y” alakú folyosó a rakpartra vezetett. (Forrás: FSZEK)
A bérház különlegessége, hogy a rakpart felőli oldalának közepén egy alagút helyezkedett el az épület alatt, amely patkó alakban két részre nyílva futott be a pincében lévő raktárakba, amelyek nagy tárgyak raktározásra is alkalmasak voltak. Ybl a földszinten egybenyíló tereket hozott létre, amelyeket üzletek és irodák számára alakított ki. Az emeleteken a hatalmas polgári bérlakások voltak. Az első és a második emeleten a bejárat fölött három, az Akadémia utcai sarkon öt, ettől délre négy utcai szobás bérlemény kapott helyet. Az udvari oldalon a keskenyebb szobák, valamint a konyhák és a cselédszobák helyezkedtek el. Ybl a harmadik és negyedik emeletre már több lakást tervezett.
A II. emeleti körfolyosó sarka, ahonnan Ganz Ábrahám levetette magát a mélybe. (Forrás: Ganz Holding Gyártörténeti Gyűjtemény)
A Széchenyi utca és a rakpart sarkán volt a Ganz család otthona, amelynek négy Dunára néző szobájából lélegzetelállító kilátás nyílt a Dunára és a budai hegyvidékre. Ebben a lakásban töltötte utolsó óráit a „magyar vasember”. 1867. december 15-én a Ganz család a vasárnapi ebédnél ült. A családfő egyszer csak felállt, benézett az épp betegen fekvő fogadott lányához, majd kiment a bérház körfolyosójára, ahol – az egyébként örökletes idegrendszeri betegséggel küzdő – Ganz Ábrahám átmászott a korláton és levetette magát a magasból. Temetésére két nappal később került sor – hatalmas részvét mellett. Mauzóleuma – amelyet ugyancsak Ybl Miklós tervezett – a Kerepesi úti temetőben található.
Az 1945 tavaszán készült légifelvétel is megerősíti, hogy a Ganz-bérház szörnyű károkat szenvedett Budapest ostromában. (Forrás: Arcanum)
A Ganz-bérház helyén álló mai lakóépület egy tájidegen városképi seb. (Forrás: maps.google.com)
Az egykori Széchenyi utcai lenyűgöző főbejárat helyén ma ez a lehangoló látvány fogadja a budapestieket. (Forrás: maps.google.com)
Befalazva ma is látható az egykori rakodófolyosó rakparti kijárata. (Forrás: maps.google.com)
Ganz Ábrahám Duna-parti bérházának csodájára jártak egészen a II. világháborúig, amikor több légibomba találta el. A csodálatos épületnek a földszintig beszakadtak a födémei, falai a környező utcákra dőltek. Sérülései olyan súlyosnak bizonyultak, hogy le kellett bontani a bérházat. Helyére egy városidegen bérház épült 1962-ben, melynek emeletkiosztása, alaprajza és stílusa is megalázza a dunai látképet.
(A sorozat folytatódik)
Fecske Gábor László
A címlapkép forrása: www.ybl.bparchiv.hu
