Bár megviseli az ukrajnai lakosságot az energetikai infrastruktúra bombázása, a folyamatos légiriadók, az áramszünetek, azonban a közvetlen frontoktól távol mégis megpróbálják élni a mindennapi életüket – erről számolt be Veres Kristóf György az MCC-ben (Mathias Corvinus Collegium), aki január 18. és 27. között ukrajnai kutatóúton vett részt. 

Elmondta, hogy a segélyszervezetek milyen nagy szerepet játszanak a menekültek életében – ők szervezik a lakhatást, az élelmiszer-ellátást, ruhákat biztosítanak. Kiemelte, hogy azt tapasztalta, hogy a keresztény felekezetek Európában és az Egyesült Államokban olyan kiterjedt informális kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, amelyen keresztül tudják segíteni a belső menekülteket. 

A külföldre menekült ukránokkal kapcsolatban azt gondolják az országban maradottak, hogy vissza fognak térni, amint vége a konfliktusnak. A szakértők arra számítottak, hogy télen újabb menekülthullámnak lehetnek tanúi. Veres Kristóf György úgy véli, hogy ha a harci cselekményekben jelentős változás következik be, akkor több százezer menekült indulhat meg ismét az Európai Unióba. 

hirdetés

Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekben illetékes főtitkár-helyettese azt közölte hétfőn, hogy mintegy nyolc millióan menekültek el Ukrajnából azóta, hogy Oroszország csaknem egy évvel ezelőtt támadást indított az ország ellen, a belső menekültek száma pedig 5,3 millió. A tisztségviselő szerint 17,6 millió ember szorul humanitárius segítségre.

Az ukrán kormány több helyen is hotspotokat hozott létre, amelyek olyan fűthető sátrak, amelyekben van meleg víz, áram, tiszta ivóvíz, valamint internet is. Az emberek ide le tudnak menni melegedni vagy feltölthetik a telefonjaikat. Több helyen megpróbálják élni a régi életüket, beülnek kabátban is a kávézóba, hogy igyanak egy üdítőt, egy sört, akár gyertyafénynél is. 

Veres Kristóf György eljutott Olekszandrivkába, egy kis faluba Herszontól nem messze, és elmesélte, hogy itt nagyjából csak 30-40 idős ember maradt, akiknek már nincs hova menniük. Itt úgy működik az élet, hogy az önkéntesek mindenkit egyesével megkérdeznek, hogy mire van szükségük, majd visszamennek Odesszába és összeszedik ezeket a dolgokat. A különleges gyógyszereket sem nehéz jelenleg beszerezni, mert a receptköteleseket is odaadják vény nélkül a patikában – ez majd akkor változhat meg, ha az Európai Unió tagjai lesznek. 

Beszélt arról is, hogy az ukránok nagyon sok esetben gondolatban átugorják a háborút, amikor a jövőről beszélnek, és arról kezdenek elmélkedni, hogy majd mennyire jó lesz minden, ha az Európai Unió tagjává válik Ukrajna. A háború előtt volt egy megosztottság az országban, az egyik rész Nyugathoz, a másik Kelethez szeretett volna csatlakozni, azonban ez az elmúlt egy évben eltűnt. Ahol ő járt, ott az emberek nagy többsége vallotta: meg szeretnék nyerni a háborút a csatatéren és folytatni akarják a küzdelmet. 

Hozzátette, hogy Lengyelországnak a legjobb a megítélése Ukrajnában, ugyanis nagyon sokra értékelik azt, hogy a lengyelek erőn felül támogatják őket, és nagyon szeretik az Egyesült Államokat is – tudják, hogy nélkülük nem tudnák folytatni a háborút –, de még a briteket is kedvelik, különösen Boris Johnson volt miniszterelnököt. A németektől viszont többet várnak, sokszor azt érzik, hogy Németország nem segít annyit, mint amennyit segíthetne. 

Magyarország kapcsán Veres Kristóf György elmondta, hogy neki az a személyes tapasztalata, hogy szívesen fogadták magyarként, ugyanis úgy gondolják, hogy aki most Ukrajnába megy, annak az a célja, hogy segítsen nekik valahogy. Ráadásul nagyon is tisztában vannak azzal a hatalmas humanitárius segítséggel, amelyet Magyarország nyújt, és sokszor emlegették az Ökumenikus Segélyszervezetet is. 

A címlapképen Veres Kristóf Györggyel Gönczi Róbert, az Mathias Corvinus Collegium junior elemzője beszélget. Fotó: Fazekas Kiara Barbara/Vasarnap.hu