Kaszab Zoltán: Saját farkába harap a zöld kígyó

Sokáig semmi baj nem volt azzal a helyiek szemében sem , hogy a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyártója, a kínai CATL Debrecenben tervezi felépíteni következő gyárát, az ország eddigi legnagyobb beruházásaként, 9 ezer embernek munkát adva. Aztán egyik pillanatról a másikra előkerültek a „zöld szempontok”.

Induljunk az elejéről. Az elmúlt években éppen a zöld lobbinak köszönhetően felfutott az elektromos autók fejlesztése, gyártása. Hogy ez-e az autóipar hosszútávú jövője, abban persze sokan kételkednek, a különböző érdekcsoportoknak köszönhetően azonban a világ most abszolút ebbe az irányba halad. Persze a teljes életciklusát tekintve az elektromos autók környezetkímélése igencsak megkérdőjelezhető, a következő 20-30 évben biztosan ez határozza majd meg az autóipart, hiszen szinte kivétel nélkül minden gyártó óriási összegeket költött elektromos autói fejlesztésére. 

Az elektromos járműveknek pedig elengedhetetlen kelléke az akkumulátor. 

És itt még nem is áll meg az energia tárolására alkalmas eszközök iránti igény. A zöld energiának legyen az nap, víz, vagy szél az egyik legnagyobb problémája az, hogy nagyon nehéz tárolni. A következő évek kihívása tehát ebből a szempontból az lesz, hogy hogyan lehet az ehhez megfelelő kapacitású és hatékonyságú akkumulátorokat kialakítani és legyártani. 

Két szempontból is a jövőt építi tehát az, aki lehetőséget lát az akkumulátorgyártásban. Ez ugyanis nemcsak egy összeszerelő iparág lesz, hanem a kutatás-fejlesztés egyik legfontosabb iránya a következő évtizedekben.

Az az érv tehát máris megdől, hogy a kormány újabb összeszerelő üzemeket épít az országban. Épp ellenkezőleg: az egyik leginnovatívabb területen akar nagyhatalommá válni, nemcsak egyszerű munkások, hanem mérnökök százainak is állást kínálva.

Persze ha ezt elmondjuk a gyárat ellenzőknek, akkor máris jön a következő érv, a környezetvédelem. Azt állítják ugyanis, hogy egy ilyen üzem óriási környezetterheléssel jár, tönkreteszi a környék vizeit és rengeteg energiát használ fel. Mindenki biztos lehet ugyanakkor abban, hogy senki nem vágott volna bele egy ilyen mértékű beruházásba akkor, ha nem adottak az ehhez szükséges feltételek. Ráadásul Németországban nemrég épített fel ugyanez a cég egy hasonló gyárat és az ottani zöldek a környezetvédelem ünnepeként köszöntötték az üzemet. 

És valóban: vannak ugyan a termelésnek kockázatai, ezt senki nem álltja. De megfelelő hatósági ellenőrzéssel ezek minimálisra csökkenthetők.

És az elektromos autók iránti igény még csak most növekszik majd meg igazán és minden ilyen járműnek szüksége van akkumulátorra, amelyet elő kell állítani valahol. Aki tehát ebbe fektet, az a jövőbe fektet.

Az ellenzők egy következő érve, hogy nem is áll már rendelkezésre a környéken elegendő munkaerő, így nem is szükséges az a gyár Debrecenben. Persze nem meglepő ez az érv azoktól, akik kormányzásuk idején is inkább segélyt adtak, mint munkát. A polgári kormány ugyanakkor felismerte, hogy a magyarok többsége igenis akar dolgozni. És valóban: Debrecen és környéke ebből a szempontból rengeteget fejlődött az elmúlt években. Éppen ezért nagy jelentőségű ez a gyár, hiszen a még mindig magasabb munkanélküliséggel rendelkező szabolcsi és békési térségeknek is megoldást kínál. Ezekről a régiókból is könnyen el lehet ugyanis jutni Debrecenbe.

Sőt, ha a gyárat nemzetpolitikai szempontok szerint nézzük, könnyen beláthatjuk, hogy sok Partiumban, vagy Kárpátalján élő honfitársunknak is reális alternatíva lesz az itteni munka.

Persze felmerülhet a kérdés, hogy ha ez a szempont, akkor miért nem Békéscsabán, vagy Nyíregyházán létesül a gyár? Éppen azért, mert Debrecen mindkét helyről könnyen elérhető, autópálya kapcsolatának és repülőterének köszönhetően pedig a nemzetközi vérkeringésnek is része.

Az eddig leírtakból jól látszik, hogy a gyárat ellenzők összes érve könnyen és logikusan cáfolható. Őket ugyanakkor mindez nem érdekli. Hogy miért, arra szintén egyszerű a válasz, amely a nyilvánosság számára is egyre jobban látszik. Mert ők, vagy a megrendelőik egész egyszerűen nem akarják, hogy ez az üzem Magyarországon épüljön meg. A CATL beruházásáért óriási verseny folyt a régióban és egész Európában. Innen pedig könnyen kikövetkeztethető, hogy mennyi érdeket sért az, hogy ez a gyár végül Magyarországon épül fel. A következő időszakban remélhetőleg pontosan látjuk majd, hogy kik állnak valójában a gyár építése elleni tiltakozások mögött.

Címlapkép: CATL (Contemporary Amperex Technology Thuringia GmbH). Forrás: catl.com

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre