Magyarországon évente 20 milliárd szál cigarettát adnak el, amelyek a végtermékét – a csikkek 80 százalékát – eldobják. Holott a cigarettacsikk veszélyes hulladék, visszafordíthatatlan károkat okoz a természetben. Fenyősi Zoltán Laudato Si’ animátorral a probléma mélységeiről beszélgettünk.
– Önt a „Csikk-kommandó” vezetőjeként ismerik, aki rendületlenül szedi össze az eldobott cigarettavégeket. Miért is probléma ez még mindig a magyar társadalomban?
– Azért, mert nem szoktunk hozzá ahhoz, hogy a környezetünket gondos gazdaként minden nap védeni kell, nemcsak kampánynapokon. Vannak olyan országok, főleg Ázsiában, ahol egy csikk eldobása nagy szégyennek számít. Európában más a helyzet: mi egy „eldobható kultúrában” élünk, amely a cigicsikkek elpöckölésében is jól láthatóan megnyilvánul.
Ilyen a fogyasztói társadalmunk: megveszik az emberek, gyorsan elszívják, és ott, ahol vannak, el is dobják.
A felelősség a fogyasztás élvezetéig szól csak. Sokaknak fogalmuk sincs arról, hogy milyen következményei vannak ennek.
Fenyősi Zoltán, Laudato Si’ animátor. (Fotó: Szennyes Krisztián, Vasarnap.hu)
– A probléma nem csak az, hogy csúnyák az utcán heverő cigicsikkek…
– Sajnos az esztétikai dolgoknál itt jóval többről van szó. A cigarettacsikk igazából veszélyes hulladék. A benne található méreganyagok, szűrőanyagok, ha eljutnak a vizekbe, óriási pusztítást okoznak, mivel a mikroműanyagok letöredeznek a filterekről. Például, ha valaki Budapesten a vízelvezetőn át bedobja a csatornába a csikket, akkor az bekerül a Dunába, onnan a Fekete-tengerbe, és a mikroműanyagok onnan már soha többé ki nem szedhetők. Nem arról szeretnék szónokolni, hogy a dohányzás milyen káros, de ha már valaki önpusztító életet él, akkor legalább a környezetét és mások élőhelyeit ne szennyezze:
gyűjtse maga után össze a csikket, ne dobja el.
– A büntetés lehet megoldás?
– Nem hiszem, hogy ezzel jelentősebb eredményeket lehetne elérni idehaza. Egyes ázsiai országokban 200 dollár büntetés is járhat egy gondatlanul eldobott cigarettacsikkért. Ezt egyébként éppen a külföldiek miatt vezették be, hogy tartsák tiszteletben a kultúrájukat. Európában is vannak erre példák, Franciaországban például 80 Euróba kerül egy tetten ért csikkeldobás.
hirdetésIdehaza, Budapest II. kerületében 5 000–150 000 forintos bírsággal büntetik a rajtakapott, felelőtlen dohányzókat.
Vannak országok, például Dánia és Spanyolország, ahol a csikk eltakarítási költségeit áthárítják a dohánygyártókra és forgalmazókra. Mi még nem vagyunk ilyen bátrak.
– Hány csikk kerülhet a természetbe?
– Ezt csak megbecsülni tudjuk, világszerte 7 billió lehet. Az elérhető statisztikák szerint nálunk évente 20 milliárd szál cigarettát adnak el.
Belegondolni is rossz abba, hogy ennek 80 százalékát eldobják.
Ezután pedig a csikkekben lévő mérgek és káros anyagok előbb-utóbb belekerülnek az élővizekbe és a föld alá, tartósan mérgeznek mindent.
– Jó, de mégis hová lehetne gyűjteni a cigarettacsikkeket, hiszen a kukából is ki kell önteni valahová?
– Vannak olyan országok – mint például Japán és Kanada – ahol már szelektíven és zárt rendszerben gyűjtik a csikkeket. Japánban drága szelencékbe szedik ezeket össze az emberek, amelyek egyszerre státuszszimbólumként is használatosak.
Az összegyűjtött csikkeket különböző eljárásokkal dolgozzák tovább, elégetik, fermentálják, vagy a filtereket építőanyagokba temetve hasznosítják.
Franciaországban kültéri padokat készítenek belőlük, vagy munkavédelmi mellényhez betétet, de építőipari szigetelőanyagként is újrahasznosíthatók.
Műanyag csikkgyűjtő (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
– Idehaza mi helyzet, hogyan történik a gyűjtés?
– Sajnos jelenleg idehaza még hiányzik az az állami vállalat – és felelősség –, aki a csikkgyűjtést magára vállalná. Akár az FKF-nek is lehetne egy gyűjtőhálózata, amellyel elérhető lenne, hogy a cigarettacsikk ne a kommunális hulladékba kerüljön. Az is egy jó megoldás lehetne, ha a MOL gyűjtené össze ezeket a csikkeket – hasonlóan a használt étolajhoz, aztán a bitumenbe keverve végleges megoldást nyújthatna.
Ha az emberek látnák, hogy van erre magasabb szinten szándék, akkor biztos vagyok benne, hogy sokan döntenének a szelektív, zárt rendszerben történő gyűjtés mellett.
Magyarországon számos kicsi, de elszigetelt civil kezdeményezés van, de sajnos ezek nem ismerik egymást és nincs közöttük koordináció, nincs mögöttük elégséges finanszírozási háttér. Például Lajosmizsén műanyagipari hulladékból állítanak elő magánhasználatra csikkgyűjtőket. Ilyeneket a dohányboltokban kellene adni, ezzel is segítve a visszagyűjtés lehetőségét. Egyelőre itt tartunk, de kellő reklámmal, jó szándékkal, fenntartható gondolatokkal és cselekedetekkel megtehetjük a következő lépést teremtett világunk megóvásáért.
Tóth Gábor
A természethez csupán haszonélvezeti jogunk van, nem tulajdonjogunk
A címlapkép forrása: Pixabay.com
