Világnapok a Katolikus Egyházban

A Katolikus Egyház az utóbbi évtizedekben több saját világnapot létesített, mintegy kiegészítve a különböző liturgikus (egyházi) ünnepeket. Ezek közös célja a figyelemfelhívás egyes speciális élethelyzetekre (idősek, betegek, migránsok, szegények), egyházi kategóriákra (szerzetesek, papok, misszionáriusok), avagy célokra (béke, hithirdetés, a Biblia ismerte). Egy részüket jellemzően helyi szinten ülik meg, míg mások alkalmából a pápa évről évre külön írott üzenettel jelöli ki az aktuális tematikát.

Béke Világnapja

VI. Pál kezdeményezésére 1968 óta üli meg az egyház a Béke Világnapját január 1-jén, ami egyébként Mária Istenanyaságának főünnepe is. Erre a napra a pápa minden évben külön téma szerint üzenetet intéz a hívekhez a béke egy-egy aktuális aspektusát érintve. Az üzenetet, melyet eredetileg az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa dolgozott ki, újabban pedig annak utóda, az Átfogó Emberi Fejlesztés Dikasztériuma, diplomáciai úton eljuttatják a világ állam- és kormányfőihez is.

Szentírás avagy az Isten Ige Vasárnapja

Jelenlegi formájában Ferenc pápa rendelte el, ám már a II. Vatikáni Zsinatot követő évektől külön vasárnapon ünnepelték a Katolikus Egyházban a Szentírást, méghozzá a Bibliát latinra lefordító Szent Jeromos szeptember 30-i ünnepéhez igazodva. A 2019-es pápai rendelkezés viszont az Évközi III. Vasárnapra helyezte át, ami a januárban tartott ökumenikus imahéttel esik egybe, és azt hivatott hangsúlyozni, hogy a keresztények áhított egységének éppen a Szentírás iránti közös tisztelet az egyik legfontosabb alapja. A világnap megünneplésének felelőse a Vatikánban az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa, illetve a 2022-es vatikáni intézményi reformokat követően immár az Evangelizációs Dikasztérium.

Tömegtájékoztatás Világnapja

A II. Vatikáni Zsinat Inter mirifica kezdetű 1963-ban kiadott határozata rendelkezett arról, hogy a világ egyházmegyéiben minden évben tartsák meg a tömegtájékoztatás világnapját. A kezdeményezés célja a hívek figyelmének felhívása a katolikus sajtó fontosságára (beleértve a filmművészetet is), illetve annak anyagi és imádságos támogatására. A kezdeményezést VI. Pál pápa öntötte formába, amikor 1967-ben első ízben üzenetet fogalmazott meg a világnapra. Azóta a pápa minden évben január 24-én, a sajtó védőszentjének tartott Szalézi Szent Ferenc ünnepén teszi közzé aktuális tematikus üzenetét. Magát a világnapot a Pünkösd előtti vasárnap tartják, ám mivel számos országban akkor ülik meg Jézus Mennybemenetele ünnepét, a világnap kissé háttérbe szorul – pontosabban inkább Szalézi Szent Ferenc napján „foglalkoznak vele”.

Megszentelt Élet Világnapja

II. János Pál 1997-ben tette meg Gyertyaszentelő Boldogasszony február 2-i ünnepét – amikor az egyház Jézusnak a jeruzsálemi templomban történt bemutatására, tehát Istennek felajánlása emlékezik – egyben a Megszentelt Élet Világnapjává. Ennek célja a szerzetesi életformára (annak különféle válfajaira) történő figyelemfelhívás az egyházon belül, mely maguknak a szerzeteseknek is alkalmat ad hivatásuk ünneplésére.

Betegek Világnapja

Az 1990-es évek elején II. János Pál pápánál diagnosztizálták a Parkinson-kórt, illetve egy daganat miatt is műtétet kellett végrehajtani rajta. Személyes tapasztalatai is hozzájárultak tehát, hogy 1992 májusában elrendelje a Betegek Világnapját. Időpontjául február 11-ét, a Lourdes-i Szűzanya ünnepét választotta, tekintettel arra, hogy a lourdes-i kegyhely az ott történő csodás gyógyulásokról (is) nevezetes. Már 1984-ben is a Lourdes-i Szűzanya ünnepén keltezte „Az emberi szenvedés keresztény értelméről” szóló Salvifici doloris kezdetű apostoli levelét.

Hivatások Világnapja

Húsvét negyedik vasárnapját Jó Pásztor vasárnapnak is nevezik, ami Jézus saját magára alkalmazott hasonlatára emlékeztet, akinek példáját a papok követni hivatottak szolgálatuk során. Így VI. Pál 1964-ben ezt a napot jelölte ki a papi hivatásokért végzett imádság napjának.

Nagyszülők és Idősek Világnapja

A legfiatalabb világnapja az egyháznak az idősekre, köztük is kiemelten a nagyszülőkre irányul. Ferenc pápa rendelte el 2021-ben július negyedik vasárnapjára, Szent Anna és Joachim, Jézus nagyszüleinek július 26-i liturgikus ünnepéhez igazodva. A pápa célja a modern társadalmakban sokszor elhanyagolt idősekre való figyelemfelhívás, az ő bevonásuk az egyház életébe. Megünneplésének vatikáni felelőse a Világiak, Családok és Életvédelem Dikasztériuma.

Migránsok és Menekültek Világnapja

A legrégibb múltra visszatekintő katolikus világnap maga is többször „vándorolt” a naptárban. Első ízben 1915 februárjában rendezték meg Olaszországban (amely akkor még nem lépett be a világháborúba), és az olasz kivándorlók lelkipásztori gondozását célzó kezdeményezések álltak a fókuszában. 1928-ban áthelyezték Advent első vasárnapjára, majd XII. Piusz 1952-es, a menekültek pasztorációjával foglalkozó Exsul Familia, apostoli konstitúciója alakította igazán nemzetközi világnappá. Témája ezt követően is elsősorban a kivándorlók lelkipásztori gondozása volt, a menekültek csak 2004 óta kerültek be a világnap címzettjei közé. II. János Pál még ugyanabban az évben a Vízkereszt utáni vasárnapot jelölte ki számára, mígnem Ferenc pápa 2019-től kezdődően szeptember utolsó vasárnapjára helyezte át a Migránsok és Menekültek Világnapját, melynek lebonyolításáért a korábban a Migránsok és Útonlevők Pápai Tanácsa, ma pedig az Átfogó Emberi Fejlesztés Dikasztériuma a felelős.

Missziós Világnap

1926-ban tartották az első Missziós Világnapot október utolsó előtti vasárnapján. Kezdettől fogva fő célja egyrészt a figyelemfelhívás az egyház hitterjesztő tevékenységére. Másrészt támogatások gyűjtése az ún. missziós területeken működő egyházi intézmények, illetve a missziós munkában tevékenykedők javára.

Szegények Világnapja

A 2016-ban megtartott Irgalmasság Szentévének folyományaként, és a szegényekre irányuló egyházi figyelem intézményesítése érdekében Ferenc pápa külön világnapot létesített november hónapban, az Évközi XXXIII. Vasárnapra, ami a szegényeket segítő Szent Márton, illetve Árpádházi Szent Erzsébet ünnepének környékére esik. Felelőse az Evangelizációs Dikasztérium, mely különböző gyakorlati kezdeményezésekkel készül a világnapra (pl. ingyenes orvosi ellátás, vagy ebédosztás a szegényeknek), a pápa pedig üzenetet ír az alkalomra. A helyi egyházak hasonlóképpen különböző kezdeményezésekkel hivatottak megülni a világnapot.