Magyarország legrégebbi, egy 1090 körül keletkezett összeíró levelet, valamint egy 1389-ből származó, nemrég restaurált Andachtsbuch imádságoskönyvet mutatnak be szombaton a Múzeumok éjszakája programsorozat részeként a Pannonhalmi Főapátságban – hangzott el a muzeális kincseket bemutató sajtótájékoztatón csütörtökön.
Erős bástya
A Szent László-kori oklevelet és a mintegy 630 éves kódexet Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára és Ásványi Ilona, a Pannonhalmi Főapátság Könyvtár igazgatója helyezte el egy tárolóban. A kincsek eredeti példányait kizárólag június 25-én lehet megtekinteni. A bemutatón Hoppál Péter kiemelte, hogy Pannonhalma „erős bástya” és „mozdulatlan hegy” volt az évszázadok során és a magyar kultúra egyik legfontosabb őrálló helye napjainkban is. Nemcsak mint iskola vagy monostor, hanem mint egyházművészeti tudományos gyűjteményi központ – tette hozzá. Megjegyezte: Pannonhalma a magyar kulturális értéktár, kincsestár felbecsülhetetlen helyszíne. Napjainkban, a 21. század kihívásai közepette, amikor a kulturális önazonosságról és identitásról gondolkodunk, akkor elsőszámú és természetes szövetségese az állami feladatellátóknak az egyházi világ – emelte ki.
Hoppál Péter elmondta azt is, hogy a kulturális tárca gyűjteményi gondolkodása nemcsak az állami fenntartású múzeumok, levéltárak, könyvtárak és levéltárak világára terjed ki. Szakmai feladata van ugyanis az egyházi intézményrendszer irányába, emellett a finanszírozást tekintve is jelen van támogatóként. Az államtitkár kitért arra is, hogy a szombaton huszadik alkalommal megrendezendő Múzeumok éjszakája programsorozat részeként mintegy 430 intézmény több mint 2500 programmal várja a látogatókat. Ezek között több mint száz egyházi gyűjtemény is megnyitja kapuit. A cél, hogy a 2019-ben elért 400 ezres látogatószám idén növekedjen – mondta Hoppál Péter.
Kincsek
Ásványi Ilona elmondta, hogy a főapátsági levéltár gyűjteményébe tartozó összeíró levél egy vagyonleltár, amely a monostor javait és kincseit írta össze. A kincsek között könyvek is szerepelnek. Így ez a könyvjegyzék az első magyarországi könyvkatalógus. Hozzátette: nemcsak vallásos és teológiai művek szerepelnek a katalógusban, hanem profán irodalmi művek is. Ez egyrészt a bencések nyitottságát jelzi, hogy világi irodalmat is olvastak. Másrészt bizonyítja azt, hogy Szent Márton-hegyén volt az első magyar iskola.
hirdetésAz 1389-ben keletkezett pergamenre írt imádságoskönyvről azt mondta, hogy az első részében egy naptárrész található csillagászati bejegyzésekkel. A második része pedig egy klasszikus imádságoskönyv. A kötése is korabeli, egy jellegzetes osztrák vagy bajor területen használt vörös bőrkötés. A szöveget kék és vörös iniciálék díszítik és található benne egy Jézus-kép. Ásványi Ilona kiemelte, hogy a kötet az évszázadok során elhasználódott, ezért a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával restaurálták a szentendrei Ars Alba restauráló műhelyben.
A sajtótájékoztatón bemutatták még a felújított Podkonicky-orgonát is. Ez egyébként Szigeti Kilián bencés szerzetes 1968-ban létrehozott orgonatörténeti gyűjteményének egyik értékes darabja. Kiss Zsolt, a Szent Márton-bazilika karnagya elmondta, hogy a háromszáz éves orgona egy négy regiszteres, hátul játszós, pedál nélküli pozitív orgona.
(MTI)
Címlapkép: Hoppál Péter/Facebook
