Litvánia bekeményít – páncélozott járműveket küldenek Kijevnek

Litvánia 15,5 millió euró értékben küld páncélozott járműveket az orosz haderőkkel küzdő Ukrajnának - közölte a litván nemzetvédelmi minisztérium.

Az északkelet-európai ország – amely egyben EU- és NATO-tag is – húsz M113 típusú páncélozott szállító járművet, tíz katonai teherautót és további tíz aknamentesítő járművet küld Kijevnek.

„A tőlünk és a szövetségesektől származó segítség jelenti az ukrán győzelem döntő tényezőjét”

– fűzte hozzá a bejelentéshez Arvydas Anusauskas litván nemzetvédelmi miniszter.

Az ukrán-orosz konfliktus február végi kezdete óta Vilnius mintegy 100 millió euró értékű fegyverzetet adományozott Kijevnek: az eddig Ukrajna részére bocsátott fegyverek között légvédelmi rakéták, páncéltörő és légvédelmi fegyverek, valamint aknamentesítő eszközök is szerepelnek.

Balti külügyi konferencia: A konfliktus tartósan befolyásolja a Baltikum biztonságát

Oroszország ukrajnai háborúja „hosszú távú negatív hatással” lesz a regionális biztonságra a Balti-tenger térségében – közölték szerdán a Balti-tenger partján fekvő országok külügyminiszterei, akik kilenc év után találkoztak először, immár Oroszország nélkül.

A regionális együttműködés egyik fórumának számító Balti-tengeri Tanács miniszteri találkozóit felfüggesztették, miután Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet, és támogatásáról biztosította a kelet-ukrajnai szakadárokat.

A hosszú szünet után tíz ország – Németország, Norvégia, Svédország, Dánia, Finnország, Izland, Lengyelország, Észtország, Litvánia és Lettország – külügyminisztere találkozott kedden és szerdán a norvégiai Kristiansandban. Az eseményen Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is jelen volt.

Oroszország nem vett részt a megbeszéléseken: miután március 3-án felfüggesztették tagságát a Tanácsban, május 17-én kilépett a szervezetből.

Közös nyilatkozatukban a résztvevők azt írták:

„az orosz agresszió teljes mértékben összeegyeztethetetlen a balti-tengeri térség nemzetközi kapcsolatait irányító együttműködési modellel, hosszú távú negatív hatással van a térség biztonságára, és ellentétes a szabályokon alapuló nemzetközi renddel”.

Jelezték: az Oroszországhoz, illetve a Tanács munkájában korábban megfigyelőként tevékenykedő Fehéroroszországhoz fűződő viszony mindaddig nem állítható helyre, amíg újra lehetővé nem válik az együttműködés a nemzetközi jog alapelveinek tiszteletben tartása mellett.

A szervezet egyúttal támogatásáról biztosította Ukrajnát, és aláhúzta: kész a szoros partnerségre az együttműködés és az ország újjáépítése érdekében. A külügyminiszterek a közleményben megjegyezték:

„a háborúért minden felelősség Oroszországot, és bűntársát, Fehéroroszországot terheli”.

A változó biztonsági helyzetre hivatkozva Finnország és Svédország nemrég hivatalosan kérte felvételét a NATO-ba. A Tanácsból csak ők nem tagjai még az észak-atlanti katonai szövetségnek.

A Baltikum az elmúlt hetekben intenzív katonai tevékenység színtere volt. Májusban Lengyelországban, Észtországban és Dániában is nagyszabású hadgyakorlatokat tartottak.

(Forrás: MTI)

A címlapképen Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter és német hivatali partnere, Christine Lambrecht sajtótájékoztatót tart a regionális biztonsági helyzetről folytatott megbeszélésüket követően a litvániai Ruklában működő katonai támaszponton 2021. december 19-én. Forrás: MTI/EPA

Iratkozzon fel hírlevelünkre