Áder János: a klímaváltozás ellen is sokat tehetnek az állati takarmányfehérjét előállító üzemek

Európa nem tudja a hús előállításához szükséges takarmányt előállítani, ezért azok az üzemek, amelyek élelmiszeripari melléktermékekből állati takarmányfehérjét készítenek, nagyon fontos szerepet töltenek be – mondta Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke csütörtökön Üllőn.

Áder János az Agroloop Hungary Kft. ünnepélyes gyáravatóján arról beszélt, hogy egyre kevesebb víz jut egy emberre, és egyre gyengébb minőségű termőföldön kell az élelmiszert megtermelni. 2050-re kétmilliárddal több ember él majd a földön, mint most, és ez plusz kétmilliárd „éhes szájat” jelent majd. „A vízkészlet és az igények közötti különbség 40 százalékos lesz” – fűzte hozzá a volt köztársasági elnök.

A tendenciák azt mutatják, hogy 2050-re a gabonatermő területek 50 százalékán vagy ellehetetlenül, vagy jelentősen nehezebbé válik a gabonatermelés a vízhiány miatt. A hús iránti kereslet viszont másfél-kétszeresére fog nőni, amihez megfelelő minőségű és mennyiségű takarmányra lesz szükség

– tette hozzá Áder János.

„A takarmányszükséglet miatt új fehérjeforrásokat kell találni. Az olyan üzemek, mint az Agroloop Hungary Kft. gyára, így a klímaváltozás elleni küzdelmet is segítik. Az új üzem rovarfehérjéből állít elő takarmányt, és még a rovarok ürülékét is hasznosítják, talajjavító granulátum lesz belőle. Még el sem indult az üzem, de az előállított termékeket öt évre előre lekötötték a vásárlók” – tette hozzá Áder János.

Percze Rajmond, az  Agroloop Hungary Kft. ügyvezető igazgatója azt mondta, azáltal, hogy minden alapanyagot 100 kilométeres körön belül szereznek be, megvalósul a körforgásos gazdasági modell, csökken a szén-dioxid-kibocsátás, hasznosulnak az élelmiszeripari melléktermékek és mérséklődik az importált génmódosított szójafehérje mennyisége. Hozzátette, hisznek abban, hogy a takarmánycélú rovarfehérje-gyártás új dimenziókat nyithat a magyar agrár- és élelmiszeripar fejlesztésében és a klímaváltozás elleni fellépésben. „A beruházás 30 millió euró értékű” – tette hozzá az igazgató.

A vállalat közlése szerint az Aeorozone Parkban található 13 ezer négyzetméteres automatizált üzembe élelmiszeripari termelők melléktermékeiből napi 120 tonna érkezik a lárvák táplálására. „Csúcsidőszakban” 1,8 milliárd lárva él majd mintegy 36 ezer ládában. A tájékoztató szerint az üzemben napi 150 millió lárvából havi 250 tonna kiváló minőségű takarmány célú fehérjelisztet, 50 tonna takarmányzsírt és 900 tonna szerves trágyát állítanak elő. A 35 főt foglalkoztató gyárba korszerű légmosó rendszert telepítettek, amely biztosítja, hogy semmilyen kellemetlen szag ne jusson ki az üzemből.

Forrás: MTI, Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd