Orbán Viktor: Soha ilyen közel nem voltunk a békéhez, és soha ennyire nem volt veszélyes a háborús helyzet

Soha ilyen közel nem voltunk a békéhez, és soha ennyire nem volt veszélyes a háborús helyzet. Ez egyszerre van így – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, ahol bejelentette, hogy Varga Mihályt jelölte a Magyar Nemzeti Bank elnökének, aki a jelöltséget elfogadta.

A kormányfő az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban úgy fogalmazott, nagyon nehéz és furcsa helyzetben vagyunk. Két olyan hír is volt a közelmúltban, ami megdöbbentő, és ami az európai politikusok felelősségére hívja fel a figyelmet.

Az egyik, hogy az oroszok mégiscsak kilőtték azt az interkontinentális ballisztikus rakétát, amely alkalmas arra, hogy nukleáris robbanófejeket szállítson. „Ha ezeket bevetik, akkor a háború világméretűvé fog terebélyesedni, és lesz nukleáris tartalma is” – figyelmeztetett Orbán Viktor. Rámutatott arra is: az orosz jelentések szerint már amerikai és francia katonák is meghaltak légicsapásokban, ami jól mutatja az eszkalációt, a háború kiterjedésének veszélyét.

Ez rendkívül veszélyes pillanat – jelentette ki a kormányfő, hozzátéve: nagyon reméli, hogy ez a „fegyverbemutató” óvatosságra inti a nyugatiakat is.

A miniszterelnök lehangolónak nevezte az Európai Parlamentben (EP) csütörtökön történteket. Úgy fogalmazott: jól látható, hogy az EP és számos európai kormányfő továbbra is folytatni akarja a háborút, sőt növelni akarja az intenzitását. Erről elfogadtak egy határozatot, amiben kimondták, „igaz, hogy Amerikában békepárti elnök nyert, de most még háborúpárti adminisztráció van.”

A „Trump-hatás még nem érződik”, hiszen a választást elveszítő amerikai kormány döntött arról, hogy újabb hatalmas összeget küld Ukrajnába – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, „túl kell élnünk ezt a másfél-két hónapot”. Kiemelte, intenzív diplomáciai munkát folytatnak a tűzszünet és a béke érdekében, vasárnap beszélni fog az új Európai Bizottság elnökével is.

A kormányfő jelezte, hogy a jegybankelnöki jelölésről szóló javaslatot a parlament elé terjesztette.

Varga Mihály Magyarország legtapasztaltabb gazdaságpolitikusa és közgazdásza – méltatta Orbán Viktor a pénzügyminisztert, és azt mondta, „január 1-jétől kétség kívül egy más gazdaságirányítási rendszerben fogunk majd dolgozni”. Ennek a részleteiről kellő időben, decemberben szívesen beszél – tette hozzá.

Kiemelte, hogy Varga Mihály 1990 óta parlamenti képviselő, végigjárta a parlamenti gazdaságpolitika grádicsait, volt gazdasági-pénzügyi államtitkár, ismeri vezetői középszintről a gazdaságpolitikát, utána hosszú évekig volt miniszter, illetve ma is az.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a jegybank nagyon fontos pontja a magyar gazdaságpolitikának, ott őrzik az aranytartalékot, a devizatartalékot, ott van az a jogkör, tudás, döntési lehetőség, amellyel a forint értékét meg tudják védeni, amellyel az infláció ellen fel tudnak lépni.

A jegybank kulcsszerepet játszik nemcsak Magyarországon, hanem mindenhol a modern gazdaságokban, lényegében a stabilitás záloga – jelentette ki.

Orbán Viktor közölte, a sok jó közgazdász közül olyat próbált találni, „aki a legtapasztaltabb, a leghiggadtabb, a legnyugodtabb, a legtöbb nehéz helyzetben szagolt már puskaport, látott már karón varjút, nem ijed meg, helyt tud állni bármilyen nehéz helyzetben”.

Ehhez gazdaságpolitikai tapasztalat kell, és nem egyszerűen csak intellektuális képesség – mutatott rá, hozzátéve, a kormányban és a kormány környékén két ilyen ember biztosan van, a gazdasági és a pénzügyminiszter, rajtuk kívül számításba jött még az energiaügyekért felelős miniszter is, aki korábban pénzügyi területen dolgozott.

A kormányfő azt mondta, végül a legkiszámíthatóbb és legnyugodtabb embert választotta közülük, és elvetette azt a csábítást, hogy a jegybank ma gazdasági miniszterként dolgozó volt alelnökét kérje meg, hogy menjen vissza az MNB-be.

Varga Mihállyal már hetek óta egyezkedek erről a kérdésről, hálás neki a jelöltség elfogadásáért – jelezte.

Orbán Viktor a jelenlegi jegybankelnököt méltatva hangsúlyozta, Matolcsy György „egészen kiváló és remek munkát végzett”.

„Egy impulzív személyiségről beszélünk, tehát onnan érkeztek folyamatosan impulzusok a magyar kormány irányába” – fogalmazott, hangsúlyozta egyúttal, hogy nagyon hálás a munkájáért, amellyel újabb és újabb újításokra tett javaslatot.

A kormányfő Matolcsy György hőstettének nevezte, hogy a megfelelő pillanatban megfelelő döntésekre tett javaslatot a kormánynak, így kimentette a devizahiteleseket abból a csapdából, amibe Közép-Európában sok százezer család szorult bele. E nélkül több százezer család ment volna csődbe Magyarországon – mondta.

Orbán Viktor úgy értékelt, olyan jegybankelnöktől búcsúznak, akinek történelmi érdemei vannak.

A kormányfő a hároméves bérmegállapodás kapcsán kifejtette: az a tapasztalatuk, hogy a minimálbér emelkedése feljebb tolja az összes többi bért is. Jelezte, a mostani megállapodás alapján a három év együtt 40 százalékos béremelkedést jelent, ami nem csak Magyarország történetében példátlan, de Európában is csak egyszer fordult elő.

Orbán Viktor büszkeségnek nevezte, hogy a vállalkozók és a munkavállalók meg tudtak egyezni egy ilyen nagy arányú béremelésben, amihez kellett a kormány is, amely adókedvezményeken keresztül segíti a vállalkozókat. „Ha ez így megy tovább, és miért ne menne, akkor el fogjuk érni az egymillió forintos átlagbért Magyarországon, ami a célunk” – közölte.

A miniszterelnök megjegyezte, hogy amikor az egymilliós átlagbércélt bejelentette, látta „a kételkedők kórusát”, ám szerinte ez nem különbözik attól a kételkedéstől, ami akkor volt, amikor 2010-ben azt jelentette be, hogy egymillió munkahelyet fognak létrehozni. Hozzátette: az akkori 3 millió 700 ezer helyett ma már 4 millió 700 ezren dolgoznak Magyarországon, tehát hazánk az egymillió forintos átlagbért is el tudja érni, ezt is meg tudja csinálni – mondta.

Arra a kérdésre, mit bírnak el a cégek a béremelések tekintetében, Orbán Viktor azt válaszolta, hogy a vállalkozóknak lépéseket kell tenniük a hatékonyság és a termelékenység javítása terén, a kormány pedig meghallgatja a Kereskedelmi és Iparkamara javaslatait. Példaként említette az adócsökkentést, a jobb szakképzést, a hatékonyságjavítást segítő programokat, mint a cégek digitalizációs szintjének emelését, illetve a Demján Sándor Programot, amelyben a kis- és középvállalkozók tőkejuttatást kapnak.

Orbán Viktor azt mondta, a vasárnap esedékes országgyűlési választásokon a Romániában élő magyarságnak meg kell oldania, hogy legyen parlamenti képviselete, a Kárpát-medencében e nélkül ugyanis lehetetlen jól védeni a magyar közösségek érdekeit. Ha a magyarok kellő súllyal vannak képviselve a román parlamentben, az megkönnyíti a magyar kormány munkáját is, így könnyebb segíteni Magyarországról – mutatott rá.

Hangsúlyozta, a romániai elnökválasztás első fordulójában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke minden tekintetben helyt állt, méltó módon képviselte nemcsak az erdélyi magyarságot, hanem az összmagyarságot is.

Kitért arra is, az elnökválasztási kampány példa volt a modern technológia találkozására a választókkal, izgalmas és rendezetlen kérdés, milyen közösségi platformokat lehet használni, és ezek miként befolyásolják a választók döntéseit. Romániában laboratóriumként „lekísérletezik ezt nekünk”, mi pedig a tanulságokat összegezve megnézhetjük, van-e teendőnk hasonló problémák elhárítása érdekében Magyarországon – közölte Orbán Viktor.

Orbán Viktor békeköltségvetésnek nevezte Magyarország jövő évi, parlamenti tárgyalás alatt álló büdzséjét, amely – mint mondta – lehetőséget ad egy új gazdaságpolitikára.

A 2025-ös költségvetés arra a feltételezésre épül, hogy Donald Trump véget tud vetni a háborúnak.

Ezért van a magas minimálbér-emelés, ezért indítanak be munkáshitelt, ezért indítanak kis- és középvállalkozókat támogató programot, valamint a lakhatást megkönnyítő és fiatalokat támogató eszközöket – sorolta.

A kormányfő hangsúlyozta, Magyarország ki tudja használni a béke nyújtotta lehetőségeket, „nem alszunk, nem vesztegetünk el egyetlen pillanatot sem.” Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a fenti intézkedéseket a magyar kormánynak az Európai Unióval szemben kell végrehajtania.

„Az Európai Unióval egyszerre állunk küzdelemben a gazdaságpolitika, a migráció és a gyermekvédelem kérdésében. A nemzeti konzultáció értelme, hogy ebben a küzdelemben megerősíthessük Magyarország álláspontját, és sikeresen vívhassuk meg ezeket a csatákat”

– húzta alá.

Orbán Viktor kijelentette: a háború lezárása békét jelent, a béke biztonságot, a biztonság pedig jó gazdaságot. Az Európai Unió ugyanakkor folyamatosan blokkolja, támadja a magyar gazdaságpolitikát, és „állandóan felszólít bennünket, hogy ne így, ne úgy, ezt se, azt se” – mondta. Hozzátette, ő ezeket elhárítja, meg akarja védeni Magyarországot ezektől a brüsszeli döntésektől, de ehhez küzdelem kell, a küzdelemhez pedig erő és támogatottság szükséges. Mi Brüsszelben ellenzékben vagyunk – jegyezte meg.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a migrációs paktum végrehajtása halálos lenne Magyarország számára.

Elmondta továbbá, hogy genderügyben megkezdődött a magyar gyermekvédelmi törvény megsemmisítését célzó per tárgyalása az Európai Bíróságon. Példaként megjegyezte, van olyan párt, amelyik lehetővé tenné, hogy homoszexuális párok örökbe fogadhassanak gyerekeket Magyarországon. Ez teljesen ellentétes a gyermekvédelmi törvénnyel – mutatott rá, majd kijelentette: a Brüsszellel vívott csatákat meg kell nyerni.

Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth Rádió óbudai stúdiójában 2024. május 17-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán