Szentek legyetek! (Lev 19,1) Mózest megszólítva az Úr ezzel a felkiáltással küldi népéhez, hogy felállítva számukra a mércét ez alapján kezdjék újraprogramozni az életüket.
A cél tehát egyértelmű: szentnek kell lenni! Mindenkinek ott, ahová az Úr küldte: házastársként, nagyszülőként, kollégaként, tanárként, papként… Ahhoz, hogy ez sikerüljön, megkaptuk hozzá a kulcsot is:
Szeresd felebarátodat!
Csak ennyi? Az embertársi szeretet gyakorlása elégséges ahhoz, hogy teljesítsem az Atya akaratát? Ha eddig azt gondoltad, hogy bonyolultabb megoldó képletet kell keresned, akkor most megkönnyebbülhetsz, viszont a mindennapi életben nem egyszerű megfelelni ennek a feladatnak! Azt jelenti a felhívás, hogy mindenkit be kell engednem a szívembe. Azokat, akik szeretnek és azokat, akik esetleg gyűlölnek.
hirdetésNos, itt kezd nehezedni a dolog.
Nyitottá kell tennem az érzéseimet minden ember iránt. Ehhez a következő jellemvonásokat kell magamévá tenni: megbocsátás, elfogadás, tiszteletben tartás, megértés.
Csupa olyan élethelyzetet, mely komolyságot és őszinteséget kíván. Elfogadni a másikat, aki politikailag az ellenkező szekértáborhoz tartozik? Megbocsátani a volt feleségemnek, aki megcsalt? Tiszteletben tartom, hogy az unokám élettársi kapcsolat mellett döntött a házassággal szemben? Megbocsátani annak, aki lelkileg összetörte az életemet? Tessék? Hogyan? A felsorolt példák arra akarnak rávilágítani, hogy a szeretet gyakorlása rengeteg kompromisszumot, elcsendesedést kíván. Persze nem asszisztálhatok senkinek sem bűnhöz, bűnös cselekedetekhez, de nem is taszíthatom el magamtól. Nem az én feladatom, hogy megítéljem! Viszont Isten a legnagyobb bűnöst is szereti, őt is meg akarja menteni és ebben a mentőakcióban én pedig a segítőtársa vagyok! A felebaráti szeretet gyakorlásában tehát Isten és ember szövetsége domborul ki. Mindaz, ami ember számára lehetetlen, azt Isten végzi el és pótolja a mi hiányosságainkat. Most már összeáll a kép! Szentté válni nem egyedül kell, Isten lesz a segítőm az úton!
Nyissuk meg szívünket! Mindenki megtalálja ott a helyét: a középpontban és onnan távolabb, de egy halmazon belül.
Vizsgáljuk meg emberi kapcsolatainkat, öltsük magunkra a megbocsátás, elfogadás, tisztelet és megértés ruháit, hogy beteljesítsük az Atya akaratát és Szentek legyünk!
Címlapkép: Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu
