Vajon tényleg az LMBTQ+ integrációs politika a gazdasági siker kulcsa?

A Világgazdasági Fórum (WEF) szerint az LMBTQ+ integrációs politika a gazdasági siker kulcsa, ennek kifejtésére pedig előadókat is hívtak az idei davosi találkozóra.

Az egyik beszélgető panelben LBGTQ aktivisták kritizálták az Egyesült Államokat az LMBTQ-ellenes törvényeik miatt, mint például azok az intézkedések, amelyek a kiskorúak nemátalakítását tiltják, valamint a női sportolók védelmét szolgálják.

Az egyik előadó szerint ezek a törvények leginkább a „a transz fiatalokat veszik célba” és gyakran bont üzleti szerződést olyan államokkal, amelyek LMBTQ-ellenes törvényeket hoznak létre, mert véleménye szerint ezek nem biztonságos helyek az alkalmazottai számára.

Az LMBTQ befogadási politikák gazdasági előnyét arra alapozzák, hogy a hagyományosabb részvény-kapitalizmus helyett a „stakeholder-kapitalizmusra” kell törekedni. Eszerint a vállalatoknak a nyereségességre való törekvés mellett a környezeti és társadalmi kérdésekre is forrásokat kell fordítaniuk.

A Világgazdasági Fórum szerint a pandémiát követő világban ez lehet a gazdasági siker kulcsa, mivel a befogadó városok állítólag innovatívabbak és vonzóbbak a fiatal, kreatív elmék számára.

Kiss Ulrich jezsuita szervezetes, közgazdász lapunk megkeresésére elmondta, hogy az ilyen állítások, amelyek mellé felmérést és statisztikai adatokat nem mutatnak fel, de komoly médiaerőkkel és apparátussal támogatják, egy idő után közhellyé válnak, viszont ettől még nem lesznek igazak.

A szakértő szerint magát a kreativitást is nehéz mérni, a múltban az arisztokrácia uralta a piacot, ahol néhány nagy család határozta meg a divatot és ők definiálták például azt is, hogy mi a művészet, amely alapvetően ma is közmegegyezés tárgya.

Elmondása alapján például az építész szakmában is sok művész több országban élt, mert számos kultúra volt rájuk hatással, de a Világgazdasági Fórumon elhangzottakra egy empirista anyag kellene és egy logikai kapcsolat.

Kiss Ulrich azt is kiemelte, hogy a tudományosság egyik alapelve szerint, ha két számsor között van egy korrespondencia, attól még nem biztos, hogy fennáll egy logikai kapcsolat is. Példának hozta fel a Strasbourgi Egyetem egyik kutatását, ahol felmérést készítettek a gólyafészkek és a gyermekek száma között, amely szerint volt párhuzam, de „ettől még senki nem hiszi el, hogy a gyerekeket a gólya hozza” – mondta a szakértő utalva arra, hogy nem lát konzekvens kapcsolatot az LMBTQ- integráció és a kreativitás között.

„De tegyük fel, hogy igazuk van. És akkor mi van? Ettől még nem lesz nagyobb a szimpátia velük szemben” fogalmazott a közgazdász.

A szerzetes azt is elmondta, hogy a múltból számos olyan művészt ismerünk, akik homoszexuálisok voltak, mégsem ezért, hanem a zsenialitásuk miatt ismerjük el ma is tehetségüket.

Kiss Ulrich azt is kifejtette, hogy ennek a témának van egy politikai, gazdasági és szociális vetülete is. Eszerint politikai szempontból nézve, a modern demokráciákat tekintve, ahol az 51 százalék számít, nem beszélhetünk nagy többségekről, főleg az Egyesület Államokban, ahol a két fő párt régóta fej-fej melled halad. Ennek tükrében a szakértő kiemelte, hogy a politikusnak a kisebbséget pont azért az 1-2 százalékért kell megnyernie, hogy előnyhöz jusson a választásokon.

A szerzetes szerint gazdasági szempontból viszont nem meghatározó az elsöprő többség diskurzusa, hiszen a vállalat vezetője tudja, hogy bármikor fordulhat az irány, így a sok kicsi sokra megy elvvel lehet uralni.

„El kell fogadnunk, hogy a kisebbségnek nincs könnyű dolga, ezért rengeteg energiát fordítanak arra, hogy összegyűjtsék és minél hangosabban és kreatívabban közöljék az igazukat. De attól még nincs igazuk” – mondta Kiss Ulrich.

Forrás: neokohn.hu

A címlapképen a Világgazdasági Fórum emblémája az eseménynek otthont adó davosi kongresszusi központ egyik ablakán a Világgazdasági Fórum 53. találkozója alatt, 2023. január 16-án. Forrás: MTI/EPA/Keystone/Laurent Gillieron

Iratkozzon fel hírlevelünkre