Bese Gergő atya: Kezdjünk el fokozatosan Máriává válni, aki felismeri, mikor érkezik el a megállás pillanata

A mai vasárnapon Betániában jártunk, Jézus jó barátjának, Lázárnak nővéreinél: Máriánál és Mártánál.

Testvérek, egy családból valók, azonos neveltetésben részesültek, még is másképpen élik át a Jézussal való találkozást. A Mester betér a házukba és figyelmet kíván. Mária mindent abbahagy, és letelepedik Jézus lábaihoz, és hallgatja őt. Megpróbálja maga mögé utasítani a problémákat, nem foglalkozik azzal, hogy mennyi mindent kellene csinálni, hogy rá vár a mosogatás, a rendrakás, a vasalás stb… most a lelkével kell foglalkoznia, hogy utána legyen ereje folytatni a hétköznapi élet küzdelmeit.

Márta másképpen reagál a vendég érkezésére. Ő le akarja hozni számára a csillagokat. Tüsténkedik a konyhában, ezer dologgal foglalkozik egyszerre, figyelmének egy kicsi része van csak Jézus szavain, mert el akarja halmozni őt minden földi jóval. Úgy érzi, ezzel tudja kifejezésre juttatni szeretetét, ragaszkodását.

Márta viselkedése éppen olyan, mint az a szülő/nagyszülő, aki napokig készül a gyermekei/unokái érkezésére: süt, főz, takarít, és amikor elérkezik a találkozás pillanata már kimerül: egész nap a konyhában van, kihagyja a szentmisét és minden számára fontos programot. Jól lakatja az érkezőket, és amikor pedig vége a falatozásnak, a vendégek hazamennek, ő pedig fáradtan roskad össze és ráébred arra, hogy mindent megadott, de éppen csak beszélgetni, minőségi időt nem tudtak együtt tölteni. A gyerekek/unokák kaptak testi táplálékot, de lelkit egyáltalán nem.

Jézus minőségi időre vágyik, szeretne velünk lenni, látni a tekintetünket, és arra hív, hogy mellette megpihenjünk. Ezekre a rendszeres találkozásokra pedig igencsak szükségünk van. Meg kell állítani az időt, hogy a lélek utolérje a rohanó testet és ismét színt és fényt adjon életének.

Ma túl sok a Márta és kevés a Mária típusú ember. Hajtunk, 24-ből 28 órát dolgozunk, erőn felül akarunk teljesíteni a családban, munkahelyen, iskolában, baráti közösségben, és éppen a kapcsolataink sínylik meg az egészet.

Lehet a gyerekednek a legmodernebb okostelefonja, ha éppen téged, a szüleit veszíti el. Ennek a mártai hajtásnak is köszönhető, hogy átlagosan egy nap 7 perc jut a gyermekekre a családban, ami semmire sem elég!

Kezdjünk el fokozatosan Máriává válni, aki felismeri, mikor érkezik el a megállás pillanata, képes egy időre elcsendesedni, dologtalanná lenni, hogy Jézus legyen a középpontban, hogy szeretteink legyenek a középpontban.

A címlapképen Bese Gergő atya (Fotó: Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu).

Iratkozzon fel hírlevelünkre