A finn iskolarendszer kiválóságát általában nem illik megkérdőjelezni. Magyarországon az ellenzék egyfajta mintaként emlegeti. A diákok szabadságára épülő rendszer eredményességét leginkább a PISA mérésekkel támasztják alá, csakhogy a legutóbbi adatok alapján Finnországban romló tendencia figyelhető meg. Ez a folyamat pedig nem tegnap indult el. 2006 óta folyamatosan nő az alulteljesítők száma a finneknél.
A PISA adatok szerint egyre több finn diák nem tud rendesen olvasni
A PISA vizsgálat egy nemzetközi mérés, az adatokat három évente veszik fel. A felmérés célja a 15 éves tanulók képességének vizsgálata szövegértés, matematika és természettudományi területen. A program a kilencvenes évek végén jött létre a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által. A szervezetnek Magyarország 1996-ban lett a tagja.
A legutóbbi PISA eredmények alapján Finnországban Matematikából 12 év alatt két és félszeresére nőtt a rosszul teljesítők aránya. Emellett egyre több finn diák nem tud megfelelően olvasni. Ha a szövegértés pontszámokat nézzük, akkor kiderül, hogy Finnországban az egyik legmagasabb a különbség a fiúk és a lányok között, a lányok javára.
OECD országok átlaga 30 pont, Finnországban 52 pont az eltérés. Átlagosan minden ötödik általános iskolában végzett fiú nem tud rendesen olvasni és évente több ezer diák tesz úgy érettségi vizsgát, hogy problémái vannak a szövegértéssel.
A diákok 4,6 százaléka alul teljesített már 2006-ban a természettudomány terén is, és a számok évről évre romlanak. 2018-ban már több mint háromszorosára emelkedett ez a szám (12,9%).
Finnországot tekintve a TIMSS-mérés adatai is visszaesést mutatnak
A finn tanulók a a rangos nemzetközi TIMSS-mérés adatai szerint is gyengébben teljesítenek. A TIMSS-mérés fő területe a matematika és a természettudomány. Negyedik és nyolcadik évfolyamos diákok körében végzik. Négyévente végzik a diákok mérését, a vizsgálat célja, hogy összehasonlító adatokat szolgáltasson.
hirdetésA TIMSS eredmények is romlanak Finnországban, a negyedikes és nyolcadikos finn diákok is gyengébben teljesítenek matematikából.
A pontszámokban a visszaesés a negyedik évfolyamnál magasabb. Természettudományi területen a negyedikeseknél bár 2015-höz viszonyítva egy pontot sikerült javítaniuk, nagyobb visszaesés figyelhető meg 2011-hez képest. A nyolcadik évfolyamnál pedig kilenc ponttal romlott az eredmény.
A TIMSS méréseknél is Finnország azon országok közé került, akiknél az eredmények folyamatosan romlanak.
Tényleg a finn oktatási rendszert kellene követnünk?
Baloldali politikusoktól folyamatosan azt hallani, hogy a finn, szabadelvű oktatást kell követnünk, ahol a gyermekek bizonyos tekintetben saját maguk irányítják a tanulási tevékenységüket. A Momentum választási programjának oktatási része is a finnországi rendszert vette alapul. Az eredmények viszont mást mutatnak. A “fal nélküli osztályok” és egyéb szabadságot, játékosságot hirdető elemek bár csábítóak, de az Európai Unió által is elfogadott mérési eredmények tekintetében szakmailag nem tűnnek megalapozottnak.
Érdemes lenne olyan oktatási rendszerektől tanulni, amelyek jelenleg javuló eredményeket mutatnak a nemzetközi mérések terén, nem pedig folyamatosan romló teljesítménnyel bírnak.
Forrás: OECD, IEA, PISA és TIMSS adatok
Fotó: Freepik
GK
