Az evangélium világossá teszi, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek átjárják egymást. Hogy elválaszthatatlanul összetartoznak, és hogy mégis különböznek egymástól. Természetesen ezt hinni és megvallani továbbra sem könnyű feladat. De mégis érdemes ebben a háromszemélyű és a maga teljességében mégis egy Istenben hinni, hiszen Ő, mint a mi Atyánk teremtette nekünk az életet, és Ő, mint Fiú, testvérként felvállalta az életünket, Szentlélekként pedig Ő az erőnk, és a kitartásunk alapja.
Ha ezt a hittitkot nem igazán tudjuk teljes mértékben felfogni, a művészet megpróbálta a lehetetlent: ábrázolni a Szentháromság tagjait. Az egyik legismertebb alkotás Andrej Rubljov Szentháromság ikonja. Számos értelmezést, magyarázatot olvashatunk róla, de még szerencse, hogy az alkotó és a szemlélődő együtt alkotja meg a művet.
Fontos, hogy az ikonfestők az életszentségre törekednek, ők is sugalmazott alkotók, mint az evangélisták, csak nekik a képek alkotása jutott osztályrészül.
Az ikonon keresztül bepillantást nyerünk a Szentháromság bensőséges misztériumába.
A kép bal oldalán lévő alak az Atya, fölötte látható ház az Isten Országának szimbóluma. Atyám házában sok hajlék van. Ha nem így volna, mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni számotokra? Jn 14,2
Középen Jézus foglal helyet. Fölötte a fa a kereszt fájára utal. A jobb oldali személy a Szentlélek. Jelképe a szikla, az új-szövetség sziklája, amely szövetség már nem kőtáblára írott, hanem a hit által az ember szívébe. A három alak szinte teljesen egyforma, csak a ruhájuk és a mozdulataik különböznek.
hirdetésFigyeljük meg a ruhájukat! A bal oldali alak alsó ruhájának kék színe az istenségét mutatja, azonban a szemlélő nem láthat belőle sokat. Tunikája eltakarja. Ám a ráncai széléről visszaverődő fény áttetszik a köpeny rózsaszín-vörös árnyalatain. Ez az áttetsző anyag benyomását kelti. Engedi sejtetni az alatta levő ruhát. Valamit megpillanthatunk az Atya istenségéből. A középső alak ruhája bíbor és kék. A kék itt is az istenséget jelenti. A bíbor szín az emberséget, a mártíromságot mutatja. Egyúttal azt jelzi, hogy Jézus az Út, aki által Istent megismerhetjük. Az Ő embersége, megtestesülése árán ismerhetjük meg az Atyát.
A jobb oldali alak kék ruhájának nagy részét elfedi a zöld tunika. A zöld a Szentlélek színe.
Az alakok mozdulatai nagyon beszédesek. Általuk belehallgathatunk ebbe az isteni párbeszédbe.
Nem tekintenek kifelé a képből. Nem néznek ránk. Úgy tűnik, hogy nem mi vagyunk a középpontban, ez azonban nem azt jelenti, hogy magukkal vannak elfoglalva.
Jézus, akit az Atya feltámasztott a halálból, kéri az Atyát, hogy küldje el a Szentlelket szeretteihez, hogy elvezesse őket az igazságra, (Jn.16,1) hogy bennük lakozzék. Kérőn néz az Atyára, jobb kezét pedig áldásra emeli a serleg fölé. A serlegben egyesek az emberiséget látják felfedezni. Kéri az Atyát, hogy a Szentlélek által szentelje meg a világot. Az Atya a Szentlélekre tekint nagyon nagy szeretettel és jobbját Ő is áldásra emeli. Áldásával bocsátja el a Szentlelket. A Szentlélek fejét lehajtja, fogadja az áldást az Atya és a Fiú akaratát Ő is akarja.
Ennél az asztalnál, szinte kívánkozik a kérdés: nekünk van helyünk közöttük?
A válasz egyértelmű: Igen, még pedig a festőnek köszönhetően Jézussal szemben helyezkedhetünk el. A Fiú közelségében, ahogyan az Atya akarata is volt. Elküldte Szent Fiát, hogy megismerjük mi az igazi szeretet. Az igaz szeretet nem más, mint az emberiség megmentésének forrása.
Nagy szükségünk van arra, hogy éljük a Szentháromság titkát és benne a tagok üzenetét.
Sajnos a szekularizáció miatt elhalványodó Istenkapcsolatok nem hagyják érintetlenül az emberi, társas mindennapjainkat sem. Nem igazán élünk közösségben, elmagányosodunk, és inkább átadjuk időnket, kapcsolatainkat az online térnek, a social media lesz egyedüli kapcsolatunk a másik emberrel. Rubljov képe inspiráljon bennünket abban, hogy együtt a Szentháromsággal újjá építsük Isten és emberkapcsolatainkat.
Bese Gergő atya: Menjetek tehát, és tegyetek tanítvánnyá minden népet
Címlapkép forrása: Wikipedia.org
