Berlin felett a szivárvány

A választások előtti utolsó ülésén szivárványfővárossá és az LMBTQ-szabadság zónájává nyilvánította Berlint a tartományi képviselőház, ezzel tiltakozva Lengyelország és Magyarország lépései ellen, különös tekintettel arra, hogy a Berlintől 945 kilométerre fekvő, 12 ezer lakosú Nagykáta 2020-ban határozatot hozott az LMBT-propaganda nagykátai önkormányzati intézményekben való betiltásáról. Amit a vörös-vörös-zöld Berlin nem hagyhatott szó nélkül így, 2021 őszén. Mert csak mi, magyarok vagyunk ilyen lelketlenek, hogy egyáltalán nem foglalkozunk például a szintén 12 ezres Preußisch Oldendorf képviselő-testületének tavalyi határozataival, pedig ki tudja, mi minden lapul bennük.

Mindenesetre a most elfogadott rendelkezések értelmében ezentúl évente 31 napon fog lengedezni a Pride-zászló a tartományi képviselőház előtt (Niederkirchnerstraße 5), hogy fájjon Orbán Viktornak (de iszonyúan), emellett az újdonsült „szivárványfőváros” fokozni fogja együttműködését a budapesti és a varsói hímnemű, nőnemű és nembináris politikai partnereivel, valamint újabb projekteket fog indítani az „LMBTIQ*-személyek” megkülönböztetése ellen. Első körben például – nyilván a maradéktalan megkülönböztetésmentesség jegyében – már meg is hirdettek egy fórumot, melynek keretében megvitatják, miben térnek el az LMBTI-aggastyánok idősgondozási szükségletei a heteroszexuális aggastyánokétól, és milyen intézményeket kellene létrehozni számukra. Tulajdonképpen logikus is, hisz kifejezetten leszbikusoknak fenntartott temető már létezik Berlinben, így adja magát, hogy az idősotthonokban is megtörténjék a dicső szegregáció.

De mielőtt bárki felháborodna ezen a homofób cinizmuson, mondván, a berlini LMBT emberek számára igenis korszakos jelentőségű, hogy mostantól minden reggel az LMBTIQ-szabadság zónájában ébrednek, akad itt egy érdekesség. A magát „a meleglobbi központi orgánumaként” definiáló queer.de portál ugyanis rámutat: a másokat kioktató ostoba szimbólumpolitika nemcsak értelmetlen, de még káros is, tekintve, hogy klasszul besöpri a szőnyeg alá a mindennapos berlini homofób valóságot.

A napokban az Alexanderplatzon gyújtotta fel magát egy transznemű – indítékai nem ismertek, de gyanítható, ha Pesten történt volna (Isten ments!!), Brüsszel és a CNN már megtalálta volna az okot. Így viszont csend honol, hisz Berlinnek képviselőházi határozata van arról, hogy a suttyó magyarokkal szemben példásan be- és elfogadó. Szintén a szivárványfővárosban, méghozzá a multikulti Neuköllnben található Karl-Marx-Straßén pénteken fényes nappal rontott neki egy úgynevezett „férfiakból álló csoport” egy transznőre (egy közlekedési táblát kapva fel rögtönzött bunkósbotként) – ő szerencsére könnyebb sérülésekkel megúszta a dolgot. Tavaly a Pride-hónap elmaradása és a karanténos időszakok ellenére is 510 LMBT-ellenes támadást jelentettek Berlinben; ez alig marad el a 2019-es rekordtól (a 352 antiszemita cselekmény szinte eltörpül mellette). Miközben tehát Berlin szíve megszakad amiatt, hogy a nagykátai óvodában nem érhető el a Meseország mindenkié, saját utcáin naponta minimum egy homoszexuális embert konkrétan támadás ér. „A berlini LMBTQ-emberek megszokták, hogy nyilvános helyeken nem járkálnak kézenfogva” – írja a queer.de, a homoszexuális kommentelők egyetértő panaszáradata mellett.

De nagyon azért nem kell őket sajnálni: vasárnap a berliniek még az öt évvel ezelőttinél is nagyobb arányban a multikulti-rajongó zöld és vörös pártokra voksoltak a tartományi választásokon; az említett Neuköllnben például a választók közel kétharmada tapsolta őket vissza. Már aki tudott szavazni: több berlini szavazókörben ugyanis a nap közepén rejtélyes okokból elfogytak a szavazólapok, más helyekre pedig véletlenül rossz körzet szavazócéduláit szállították. És mivel a belváros pont le volt zárva a berlini maraton miatt, az újabb szavazólapokat szállító autók sajnos elakadtak a dugóban, úgyhogy egyes szavazatszámlálók végül gyalog sétáltak el a legközelebbi szavazókörbe további szavazólapokat lejmolni, hátha ott még akad talonban. Jó, hát nem lehet egyszerre koncentrálni a választások megfelelő megszervezésére és a Magyarország-ekéző szivárványos határozat precíz megszövegezésére. Vannak prioritások.

Francesca Rivafinoli

Szerzőnk további írásait ide kattintva olvashatják.

Kiemelt képünk forrása: Pixabay.com

Iratkozzon fel hírlevelünkre