A pride szó jelentése magyarul a szótárban: önérzet, büszkeség, dac, gőg, dölyf, kevélység, fennhéjázás, hivalkodás, kérkedés, fitogtatás. Csupa negatív kifejezés. Mindezen szavak mélyén valójában a gőgösség húzódik meg. A Szentírás a sátán princípiumának írja le a gőgöt, ez a lényének legmeghatározóbb jellemzője. Nem mellesleg a hét főbűn egyike, de valójában minden bűn gyökere, mint az Isten és az ő Teremtésének rendje ellen való lázadás.

A fent idézett kérdésre nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni, mert a kérdés eleve rossz és manipulatív.

Jézus szóba állt a vámosokkal és a bűnösökkel, akik hozzá mentek, hogy kiszabadítsa őket zsákutcába vezető életmódjukból. A házasságtörő asszonyt sem ítélte el, viszont azt mondta: „Menj, és többé már ne vétkezzél.” (Jn 8,11b) Jézus a bűnt utasította el, nem a bűnös embert. A házasságtörést ítélte el, és nem a házasságtörőt. Vagyis a megbocsátásnak az az alapja, hogy elválasztjuk a bűnös embert a bűnétől. Jézus figyelmeztet: amit tettél, gyalázatos, de te képes vagy a többre és a jóra. Most, hogy beláttad és megbántad bűnödet, ne úgy folytasd az életed, mint eddig, hanem a felismert jó fényében változtasd meg azt.

Jézus ezt minden bűnössel, akivel csak találkozott, nyilvánvalóan megtette. De nem ment el kuplerájokba és vigalmi negyedekbe. Mert azok az emberek a saját mocskukban kéjjel és büszkeséggel kitartottak, és eszük ágában sem volt elhagyni romlottságukat és megváltoztatni az életüket.

Jézus soha nem ment a tömegbe, hanem a tömeg kereste őt! Jézus nem akart semmiféle társadalmi csoportot kiemelni a többi kárára, ellenére. Ő Isten Országát hirdette, valamint az oda való bejutás feltételeit. A tömegnek kellett Jézushoz mennie, igazodnia hozzá, és nem fordítva. Lelki éretlenség azt gondolni, hogy Jézus valakinek vagy valakiknek a pártján áll mások ellenében.

hirdetés

Isten mindenkit férfinek és nőnek teremtett a Szentírás kinyilatkoztatása szerint. Széles szakmai körben elfogadott tudományos tény, hogy kiskamasz korban mindenki a saját nemének megfelelő közegben érzi jól magát. Ez a nemi identitás kialakulásában az egyik szakasz. Természetes, pár évig tart – jó esetben. Ebben a szakaszban az ébredő szexualitás keresi a biztosat, a szilárdat. Ezért szüksége van a saját nemű szülő hiteles életvitelére. S ha benne is – éppen a jó és megélt példa hatására – megszilárdul, utána következhet a kamaszkori szerelmek boldog időszaka a másik neműekkel. Ekkortól pedig újra rendkívül meghatározó szerep jut a másik nemű szülőnek.

Tragédia és egész életre kiható dráma, amikor a szülők alkalmatlansága és a környezet hatására valakinél ez a természetes folyamat felborul vagy megakad.

Szenvedélybeteg, infantilis, nemi önazonosságukban bizonytalan szülők lassan ölő méregként hatnak gyermekeikre.

A sérült, csonka és bizonytalan családban felnövő gyerekek számára az érési, fejlődési szakasz súlyos behatásoknak van kitéve; ezért is rekednek meg sokan a pszichés-érzelmi fejlődésükben.

A sátáni szándékú lobbicsoportok, médiamogulok és háttérállamok tudatosan célozzák az ebben a ki nem alakult identitásban lévő gyermekeket érzékenyítés címszóval. A tolerancia és elfogadás nem a bűnös magatartásnak és a deviáns életformának jár, hanem az embernek! A média pedig ezt tudatosan az ellenkezőjére használja. Az önpusztító és önsorsrontó propaganda nem nyerhet semmiféle támogatást vagy kiváltságot; azt minden lehetséges eszközzel ki kell szorítani az életünkből.

Nem új keletű, hogy a gyermekeket viszik a frontvonalba. Már az Ószövetségben, a Zsoltárok könyvében is ezt olvashatjuk: „Saját fiaikat áldozatul adták, és leányaikat a démonoknak. Ártatlan vért ontottak, fiaik és leányaik vérét Kánaán isteneinek vitték áldozatul. Így vérrel szennyezték be földjüket, tetteikkel megfertőzték magukat, gonoszságuk miatt hűtlenek lettek.” (Zsolt. 106,37-39)

Hogy kik ők, akik Pride-ot terveznek és szerveznek? Nincs új a nap alatt, már Szent Pális leírta 2000 évvel ezelőtt: „S ez nem is csoda, hiszen maga a sátán is a világosság angyalának tetteti magát. Nem nagy dolog tehát, ha az ő szolgái is az igazságosság szolgáinak tettetik magukat. Végük megfelel majd a cselekedeteiknek.” (2Kor 11,14-15) A következő – szentírási – sorok idézéséért Paivi Rasanen volt finn belügyminisztert, kereszténydemokrata politikust bíróság elé citálták gyűlöletbeszéd miatt. Akár 6 éves börtönben letöltendő büntetésre is ítélhetik.

„Ezért Isten átadta őket szívük vágya szerint a tisztátalanságnak, hogy maguk becstelenítsék meg testüket, mint olyanok, akik felcserélték Isten igazságát a hazugsággal, és inkább tisztelték és szolgálták a teremtményt, mint a Teremtőt, aki áldott mindörökké. Ámen.

Ezért Isten átadta őket gyalázatos szenvedélyeiknek. Asszonyaik ugyanis elcserélték a természetes érintkezést a természetellenessel. Hasonlóképpen a férfiak is, elhagyva a természetes együttélést az asszonnyal, egymás iránt gerjedtek vágyra, férfiak férfiakkal ocsmányságot műveltek; és így elvették eltévelyedésük illő bérét.” (Róm 1,24-27)

Egy gondokkal küzdő embernek azt mondani, hogy nincsenek gondjai – ráadásul mindezt álszent módon, Istenre hivatkozva –, ez a legnagyobb hazugság! Isten valóban szeret minden embert, bármilyen gond, betegség, szenvedés közepette van, de éppen ez a szeretet világítja meg, hogy a rossz az rossz, a jó pedig jó. Konzerválni és normálisnak, tehát a félkészt egésznek, teljesnek hazudni kegyetlenség, amire valóban nincs bocsánat, mert Isten Szentlelke ellen szít lázadást, aki egyedül képes az embert teljessé, istenivé tenni.

Jézus az emberségben elakadt, megbicsaklott embereket gyógyítja meg, akik otthagyják a vámot, felszámolják a bűnös kapcsolataikat, visszatérnek családjukhoz…, és eljutnak a föld végső határára is, hogy hirdessék az Örömhírt: minden ember meghívást kapott a teljes, Istentől elnyert életre.

Nem pedig annak valami ócska, szánalmas karikatúrájára, ami éppen a Pride-on is tort ül.

Képünk illusztráció. Homoszexuális felvonuló Berlinben 2019. július 27-én (Fotó: MTI/EPA/Omer Messinger)

Kijózanítóak Szent Pál szavai, amikor az igazi(eredeti) emberi méltóságról szól:

„Kerüljétek a paráznaságot! Minden bűn, amelyet az ember elkövet, a testen kívül van; aki azonban paráználkodik, az a saját teste ellen vétkezik. Vagy nem tudjátok, hogy testetek a Szentlélek temploma, aki bennetek van, s akit Istentől kaptatok, tehát nem vagytok a magatokéi? Mert nagy árat fizettek értetek! Dicsőítsétek meg tehát Istent testetekben.” (1Kor 6,18-20)

Jézus Krisztus mindenütt jelen van. Jelenléte ugyanúgy észrevétlen és elnyomott, mint hívő és hitük miatt üldözött egyszerű keresztény családok élete.

Aki még biztosan ott lesz a tömegben – láthatatlanul, de mégis jól érzékelhetően és harsányan –, az maga a büszkeség és gőgösség fejedelme, aki tévútra viszi az embert.
Vigyázzunk tehát, hogyan, merre döntünk!

Hess Dénes OFM

Az vesse rá az első követ…