– Egy korábbi, még az amerikai elnökválasztás előtt megjelent írásában nyitva hagyta a kérdést, hogy alkotmányos válság lesz-e az Egyesült Államokban a voksolást követően. Látva, hogy Donald Trump megkérdőjelezte a választások eredményét, és azt, hogy mi történt szerdán a Capitoliumnál, kijelenthetjük, hogy valóban alkotmányos válság sújtja az USA-t?

– Az USA-ban alkotmányos válság van, de ezt az alkotmányos válságot nem Donald Trump hozzáállása teremtette meg, hanem a 2020-as elnökválasztás azon sajátossága, hogy számos államban nem sikerült maradéktalanul tisztázni a választási csalás gyanúját, illetve nem derült ki, hogyan szavazhattak tömegével elhunyt emberek, hogyan fordulhatott elő – amint azt számos videofelvétel is bizonyítja –, hogy egyes szavazatszámláló biztosok üres szavazólapokat töltöttek ki.

Nem lehet tudni azt sem, hogy mi a magyarázata annak, hogy egészen eldugott helyeken – erdőben, nádasban – találtak nagy mennyiségben olyan zsákokat, amikben Trumpra leadott szavazatokat voltak. De mondok mást: olyan is előfordult nem is egy helyen, hogy védőfallal zárták el a republikánus szavazatszámláló biztosok elől a szavazatszámláló helyiségeket akkor, amikor a voksokat összesítették.

Mindezek a fejlemények nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy szűk többséggel ugyan, de Joe Biden meg tudta nyerni a csatatérállamokat: Georgia-t, Pennsylvania-t, Michigant, illetve Arizonát, ily módon pedig az egész elnökválasztást.

Nyilvánvalóan feszültséget gerjeszt egy közel 330 milliós országban, ha egyes államokban vélelmezhetően csalással, de még így is mindössze néhány tízezer szavazattal nyer valamelyik jelölt. Georgia-ban például csak 12 ezer vokson múlt, hogy végül Biden tudott győzni.

hirdetés

De nemcsak Georgia-ban, hanem a többi csatatérállamban is megkérdőjelezhető a végeredmény annak fényében, hogy a választások éjszakán Donald Trump kijelentette, nagyot nyertek, majd jöttek a levélszavazatok, és – leszámítva Dél- és Észak-Karolinát – mindegyik billegő körzetben fordított Biden.

Az alkotmányos válságból azonban – egyelőre – kilábalni látszik az Egyesült Államok, hiszen most már a törvényhozás is hitelesítette az elektori kollégium eredményét, valamint Donald Trump kijelentette, hogy bár véleménye szerint a demokraták elcsalták a választásokat, rendezett módon fogja átadni a hatalmat január 20-án.

– A napokban a Twitter, a Facebook, az Instagram és a YouTube még az eddiginél is erőteljesebb módon cenzúrázta a Trump által megosztott tartalmakat. Az amerikai jogrendszer lehetővé teszi, hogy jogorvoslati lehetőséggel éljen az, akit a techcégek önhatalmúlag korlátoznak a véleménynyilvánításában?

– Ez egy nagyon fontos kérdés, amire röviden és tömören az a válasz, hogy az Egyesült Államokban egyelőre nincs arra jogi lehetőség, hogy az ilyen jellegű cenzúrát kívülről, bírósági úton támadják meg. Bármennyire is igazságtalannak érezzük, de sajnos jelenleg a nagy techcégek és médiaszolgáltatók belső szabályzataik, irányelveik és magatartási kódexük lehetővé teszik, hogy önhatalmúlag lépjenek fel – akár az amerikai elnökkel szemben is.

Amennyiben a Twittert, a Facebookot, az Instagramot vagy éppen a YouTube-ot választja valaki, számolnia kell azzal, hogy a közösségi irányelvek sérelme okán bármikor felfüggeszthetik a fiókját.

Amit joggal kifogásolnak a republikánusok az az, hogy meglehetősen egyoldalúnak tűnik ez a fajta kontroll, valószínűleg senkinek sem mondunk újat azzal,

hogy főként a jobboldali közszereplőket és tartalmakat sújtja a techcégek cenzúrája. Szinte kivételes, ha egy baloldali-liberális politikai vezető megnyilatkozása von maga után bárminemű korlátozást. S ez nemcsak az Egyesült Államokra igaz, hanem Magyarországra is.

Egyértelmű, hogy valamiféle jogi szabályozásra van szükség, aminek a megalkotását az Egyesült Államokban a republikánusok mellett egyébként a demokraták is támogatják.

Gondoljunk csak bele, azon kívül, hogy használhatjuk ezeket a felületeket, semmilyen ellenszolgáltatást nem kapunk azért cserébe, hogy értékes, szenzitív adatokat osztunk meg magunkról.

– Ha a már említett választási visszásságok és a Capitolium „ostroma” mellett a George Floyd  halála miatt tavaly tavasszal kitört erőszakos BLM-tüntetéseket is nézzük, elmondható, hogy finoman fogalmazva sem az USA a világ jelenlegi legstabilabb és legbiztonságosabb demokráciája. Ezek fényében az Egyesült Államoknak a jövőben lesz bármiféle jogalapja arra, hogy más országokon kérje számon a demokráciát és a jogállamiságot?

– Meggyőződésem, hogy eddig sem volt. A világ csendőre attitűd csak akkor tudott működni, ha egy koalíció (elsősorban az ENSZ) kötelékein belül, az emberi jogok tényleges megsértésével szemben történt a fellépés. A nemzetközi jogászok jelentős többsége is azt vallja, hogy a béke fenntartására és a nyugalom megteremtésére elsősorban az ENSZ mint a világ nemzeteinek szövetsége hivatott. Ezzel szemben az, hogy katonai szövetségesekkel szemben, politikai bosszú keretében lép fel az Egyesült Államok (ahogy tette azt az Obama-kabinet alatt), teljesen méltatlan és anti-amerikai.

Az elmúlt hónapok eseményei rengeteget rontottak az Egyesült Államok megítélésén, de újra le szeretném szögezni,

hogy az USA-nak már eddig sem volt erkölcsi alapja ahhoz, más országokon kérje számon a demokráciát, bárhol a világban beavatkozzon.

Alapvető elvárásnak kellene lennie, hogy ne gazdasági érdekcsoportok, lobbisták kénye-kedve szerint működjön az amerikai külügy, és ne próbáljanak meg demokráciát exportálni olyan országokba, ahol erre semmi szükség.

Ráadásul az Egyesült Államok intervenciós politikája már nem egyszer csődöt mondott. Elég csak Vietnamra, Afganisztánra, az iraki invázióra, vagy éppen az arab tavasznak nevezett folyamatra gondolni.

A gyámszerep újbóli betöltése helyett sokkal inkább azt a partneri viszonyra épülő külpolitikát kellene folytatni, amit a Trump-kabinet kialakított például Magyarországgal és az egész kelet-közép-európai régióval.

Horváth Tamás

Kiemelt képünk forrása: MTI/FR159526 AP/Jose Luis Magana