Boldog queerácsonyt!

A queer kifejezést sokszor használják az LMBTQ+-közösség leírására, mert az összes betűt magába foglalja. Létezik a világban, és már idehaza is egy bizonyos gondolkodásmód, amely össze akarja házasítani a kereszténységet a queer vonalával. Ennek alátámasztására megjelentek az elfogadás tanának teológiai doktorai, akik (látszólagos) tudományossággal, a Biblia örök kijelentéseire támaszkodva hirdetik, terjesztik egyedi, mégis kereszténynek beállított nézeteiket. Legutóbb, meglepő módon, a National Geographic decemberi számában jelent meg írás ebben a témában...

„A queerteológia újfajta perspektíva. A Bibliát az LMBT-lét szempontjából közelíti, így kutatja fel a bibliai szövegben az elhallgatott hangokat” – fejtegeti a lapban Gyárfás Judit, a Wesley János Lelkészképző Főiskola teológia-lelkész szakos hallgatója, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség lelkészi munkatársa.

Gyárfás kezdetben melegjogi aktivistaként írt cikkeket. „A nagy fordulat négy éve jött el, amikor a református közösségben felnőtt, hívő Judit kijutott a Keresztény LMBT Csoportok Európai Fórumára, a svédországi Göteborgba” – olvasható a National Geographic decemberi számának „Két részem eggyé vált” című cikkében, amely szerint nemcsak a meleg, de a heteroszexuális hívőnek is újfajta szemléletet adhat a queerteológia.

A teológushallgató megvallja, hogy a benne lévő két rész eggyé vált, amikor találkozni látta a vallást és a melegaktivizmust. Mindez azóta felvállaltan a küldetése lett. Ebben segítették a lelkészképzőn szerzett tanulmányai, amelyekben a kereszténység kéz a kézben haladt a genderrel és a queer vonallal.

Gyárfás Judit Perintfalvi Rita „feminista teológust” tekinti mesterének és példaképének, aki szerint a Bibliát nem lehet csupán ókori szövegnek tekinteni, és szó szerinti, fundamentalista módon értelmezni. „Ahhoz, hogy a modern kor emberét is meg tudja szólítani a Biblia,

olyan modern elemzési módszereket érdemes alkalmazni, amelyek képesek a bibliai szövegeket megszabadítani az ókori keretekből és a kulturális normákból fakadó, a szövegekre rátelepedő erőszak-potenciáltól”

– osztja meg egyedi nézeteit a „katolikus teológia doktora, a Grazi Egyetem Katolikus Fakultásának tanára”.

A feminista teológus asszony tanítványa a karácsony queer jellegű értelmezését is az olvasók elé tárja a válaszaiban: „A karácsony nem egy meleg ember számára szomorú ünnep, mert a családjuk elutasítja, sőt eltaszítja őket. Az Egyiptomba menekült szent családot sem mindenütt fogadták be, viszont lett hely, ahol menedékre leltek.

Queer telológusként ezt a passzust úgy is aktualizálhatom, hogy választott családjuknál is találhatnak szeretetet a kirekesztettek”.

Sindelyes Dóra a queert a kereszténységgel összeházasító cikke – így vagy úgy, de – állásfoglalásra készteti az olvasót. Az elfogadás kérdésére kell feleletet adnunk. A kiadvány szerkesztői – egy ügyesen betoldott interjú segítségével – mintegy sugallják számunkra, hogy a keresztény queer elfogadása valójában semmivel sem bonyolultabb kérdés, mint például az, hogy  előítélet nélkül tekintsünk a cigányságra.

A kereszténység – benne a katolikus egyházzal és Ferenc pápával – a Biblia tanítására alapozva egyértelműen kijelenti, hogy ugyanolyan szeretettel kell közelítenünk az LMBT-személyek irányába, mint bárki más felé. Ám ugyanez a szeretet kéri tőlünk, hogy a teremtő Isten szándékával nem egyező (ferde hajlamú) nemi kapcsolatokra elutasítóan reagáljunk, ugyanis ezek esetében erkölcsi értelemben bűnről van szó.

A kereszténység hivatalosan is vallja, hogy egyenrangú személynek tekintsük a más nemi orientációjú embereket, ám a közöttük megvalósuló nemi aktust helytelenítsük.

Ezzel szemben Perintfalvi Rita, a Wesley János Lelkészképző Főiskola (és még ki tudja, ki) olyan irányba terelik az LMBT-személyek elfogadásának kérdését, hogy őket minden tettükkel együtt vagyunk kötelesek elfogadni, ha hiteles keresztényként akarunk reggelente a tükörbe nézni.

Egyedi, a katolikus egyház és a kereszténység Biblián alapuló tanításával összeegyeztethetetlen nézeteiket a szentírási szövegek önhatalmú, ám módfelett tudományosnak ható magyarázataival támasztják alá.

Keresik az „elhallgatott hangokat” – nem mintha léteznének –, és persze rájuk is találnak. Addig forgatják, csűrik-csavarják az örök isteni igéket, míg végül svédországi LMBT-fórum nem lesz belőle.

A tekintély és a tudományosság leltára szépen lassan bővülni látszik: megvan már a „queerteológia” ledoktorált feminista teológusa, aki – valamiért nem idehaza, hanem – külföldön tanít katolikus fakultáson; megtudtuk, hogy immár nemzetközi (svédországi) fóruma van a queer kereszténységnek, valamint magyarországi lelkészképző főiskolája is. Az onnan kikerülő lelkes, végzett hallgatók kicsit sem hallgatnak, hanem támadásba lendülnek. Jelen esetben a karácsony szent ünnepére helyezték a célkeresztet. Vajon ilyenkor miért nem elég számukra a piros orrú kokakólamikulás ünnepébe beleszállni két lábbal? Miért volt fontos a Szent Családdal példálózni, ráadásul teljesen hibásan, kifacsartan, hiányosan idézett evangéliumi alátámasztással? Hiszen arról már sehol nincsen szó Máté evangelistánál, hogy az Egyiptomba menekülő Szent Családot befogadták-e vagy sem. Ez a kérdés még a betlehemi szálláskeresés idején merül fel. Mivel nem kaptak helyet a szálláson, ezért egy istálló jutott számukra.

Karácsonykor azt ünnepeljük, hogy Jézus Krisztusban a tökéletes szeretet és az igazság lépett erre a földre. Az Ige lett testté, amelynek jelentése bár a saját kényünk-kedvünk szerint elferdíthető, de az örök igazság attól még változatlan marad. A mindenkit és mindent kritikátlanul elfogadó humanizmus és tolerancia az új kereszténység (valójában újpogányság) egyik előszeretettel használt eszköze. A felszabadítási teológiával is rokon gondolat, hogy minden személyt fogadjunk el olyannak, amilyen. Öleljük át az embert a bűnével együtt.

Ám Jézus ilyet soha nem tett. Ő átölelte a bűnöst, és azt mondta: menj, de többé ne vétkezzél! Vagyis a legnagyobb Szeretet arra adott példát, hogyan adjunk esélyt egymás számára a megtérésre.

Krisztust követő, más nemi hajlammal bíró keresztény testvéreim, segítsük egymást Isten örök szeretetének országa felé! Erre nem lehet eszköz Isten szavának önhatalmú és önkényes értelmezése. Gazdagítsátok a mi közös világunkat azzal az értékkel, amely bennetek van, de mondjatok nemet a nem veletek született nemi orientációtokból következő szexuális életetek testi megélésére.

„Boldog queerácsonyt!” – akár. De a valódi, el nem múló boldogsághoz szükséges, hogy ezt az önmegtagadást kérő lépést meg tudjátok tenni! Jézus sokkal többel tud megajándékozni benneteket, és mindannyiunkat! És kérlek benneteket, imádkozzatok heteroszexuális hívő testvéretekért is!

 

Gável András

 

Kapcsolódó, olvasásra ajánlott írásunk:

Baloldali kereszténység márpedig nem létezik

A kiemelt kép elemeinek forrása: Pixabay

Iratkozzon fel hírlevelünkre