Bevallom, nálam valahol a húszas éveim elején eltűnt a tetoválásokért való rajongás. Hálával gondolok a szüleimre, amiért a legdurvább dolog, amit valaha engedtek nekem, néhány plusz fülbevaló volt, ha pedig nagyon elnyomva éreztem magam, választhattam a hennát mint a testfestés viszonylag tartós és mutatós módszerét. Kamaszként valóban szépnek és kívánatosnak láttam a tetoválásokat és a … Bővebben: Valóban toleranciára nevel a teljes testet borító tetoválás és a fekete szemfehérje?